Az iskolai közösségi szolgálat elmélete és gyakorlata

Az iskolai közösségi szolgálat elmélete és gyakorlata

Köznevelés, 2012-04-27, 68. évfolyam, 16. szám

 AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT

ELMÉLETE ÉS GYAKORLATA

„2016. január elseje után az érettségi vizsga bizonyítvány kiadásának feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló,

szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”[1]

Az Országgyűlés december 20-án elfogadta az új Nemzeti köznevelési törvényt, amely körülbelül 1200  érettségit adó középiskola számára kötelezővé teszi, hogy biztosítsa a sok angolszász iskola pedagógiai programjában és a Nemzetközi Érettségi Programban (International Baccalaureate – IB)[2] már régen szereplő úgynevezett service-learninget (közösségi szolgálatból való tanulást).

A törvény bevezetése nagyon sok gyakorlati és számos szakmai, elméleti kérdést is felvet. Az alábbiakban a közösségi szolgálat definícióját, céljait, tanulási eredményeit és módszertanát foglalom össze a Nemzetközi Érettségi Program és más külföldi dokumentumok alapján, valamint a saját magyarországi tapasztalataimat[3] használva.

Mi az iskolai közösségi szolgálat?

Az iskolai közösségi szolgálat egy szervezett keretek között (iskolai osztály, csoport, évfolyam, szakkör, diákönkormányzat) végzett tevékenység, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja. Ilyen lehet például

- a szomszédos óvoda rozsdás kerítésének lefestése, udvari játékainak rendbehozatala;

- segítségnyújtás, műsor, beszélgetés egy idősek otthonában vagy gyermekotthonban;

- kórházi játszóház szervezése beteg gyerekek számára;

- a helyi park kitakarítása;

- karácsonyi ajándékgyűjtő akció;

- állatmenhelyen karbantartási munka végzése és kutyasétáltatás.

A tevékenységeknek kettős célt kell szolgálniuk: a csoport / egyén nem csak tesz valamit a köz javára, megold egy problémát és értéket teremt, hanem tanul az együttműködésről, a konfliktuskezelésről, az empátiáról, a kreatív gondolkodásról, a projekttervezésről, a döntéshozásról és a felelősségvállalásról.

Fontos a definíciónál azt megemlíteni, hogy nem szabad önkéntes munkáról beszélnünk az iskolai közösségi szolgálat során.  Így is nehéz dolgunk lesz azzal, hogy ezt a kötelező feladatot ne tehernek érezzék a diákok (erről a módszertan résznél lesz majd szó), ne keveredjünk a „kötelező önkéntesség” ellentmondásába!

Pedagógiai eszköz

Nagyon fontos tehát, hogy úgy gondolkozzunk az iskolai közösségi szolgálatról, mint egy pedagógiai eszközről. Mindannyiunknak tudnunk kell, pedagógusoknak és a tanulóknak egyaránt, hogy a diákok szolgálati tevékenységének tanulási haszna is van. Fejleszti a személyes és szociális kompetenciákat, és így bizony nélkülözhetetlen kiegészítője az elméleti tárgyaknak (academic subjects). Kiegészítője abban az értelemben, hogy olyan tudást kapnak a diákok a közösségi szolgálaton keresztül, amelyekhez az iskolapadban nincs lehetőségük hozzájutni.

Tapasztalati tanulás

A tapasztalati tanulás sokkal több, mint maga a tevékenység: a tervezés, a cselekvés, a megfigyelés és a reflektálás mind elengedhetetlen, hogy a legtöbbet hozzuk ki a tapasztalatból, tudatosítsuk az eseményeket. Ré

A tapasztalati tanulás előnyei többek között a következőek.

A tanulók:

• valódi élethelyzetekben alkalmazzák a tudományos ismereteket, szociális és személyes készségeket,

• igazi hasznot nyújtanak saját maguk és mások számára,

• megtapasztalják, hogy képesek pozitív változást előidézni,

• olyan döntéseket hoznak, amelyeknek igazi, nem feltételezett eredményei lehetnek,

• fejlesztik problémamegoldó képességeiket,

• megtanulják, hogy felelősséggel és elszámoltathatósággal tartoznak a cselekedeteikért.

Miért?

A közösségi szolgálat lehetővé teszi a tanulók számára, hogy fejlesszék személyes és szociális kompetenciáikat a közvetlen tapasztalati tanuláson keresztül. Ugyanakkor fontos ellensúlyt jelent a középiskola egyéb tantárgyi elvárásaival szemben. A megfelelő közösségi szolgálati projektnek kihívásnak és élvezetesnek kell lennie, személyes utazásnak önmagunk felfedezéséhez. Minden egyes tanuló máshonnan indul, és ezért mások a célkitűzései és szükségletei, de sokak számára a közösségi szolgálati tevékenységek olyan fontos tapasztalatokat rejtenek, amelyek képesek megváltoztatni az életüket.

A közösségi szolgálat célja olyan tanulók nevelése, akik:

• reflektív gondolkodók − megértik saját erősségeiket és korlátaikat, célokat határoznak meg, és stratégiákat dolgoznak ki személyes fejlődésük érdekében

• elfogadják az új kihívásokat és az új szerepeket

• tudatában vannak annak, hogy közösségek tagjaiként felelősséggel tartoznak egymásért és a környezetért

• aktív résztvevői hosszabb, együttműködésen alapuló projekteknek

• kiegyensúlyozottak − fontosnak tartanak, és képesek élvezni számos tevékenységi formát, beleértve az intellektuális, fizikai, kreatív és érzelmi tapasztalatokat.

A közösségi szolgálatból való tanulás tudományosan bizonyított előnyei többek között a következők:

• növeli a tanulók kockázatvállalási hajlandóságát

• fejleszti a tanulók kommunikációs és kapcsolattartási képességeit

• támogatja a különböző tanulási stílusokat

• lehetővé teszi minden tanuló számára, hogy eredményeket érjen el, vagyis megtapasztalja a közvetlen, konkrét sikert

• ösztönzi a metatanulást (a tanulásról való tanulást)

Egy nemrég megjelent amerikai meta-analízis 62 közösségi szolgálati programot vizsgáló tanulmányt elemzett, és kimutatta, hogy azok a diákok, akik részt vesznek ilyen programban, összehasonlítva kontroll-csoporttal, jelentős fejlődést mutatnak öt területen:

·         önismeret, önbizalom,

·         az iskolához és tanuláshoz való hozzáállás,

·         állampolgári elköteleződés,

·         szociális készségek,

·         iskolai teljesítmény.

Tanulási eredmények

Érdemes még megnézni a Nemzetközi Érettségi Programban, hogy mi az a 8 tanulási eredmény, amit elvárnak a tanulóktól a közösségi szolgálat elvégzése után.

A tanulási eredményeket megkülönböztetik az értékeléstől, mert az előbbieket nem skálán mérik. Az iskola igazolása arról, hogy az egyes tanulók teljesítették a követelményeket, egyszerűen attól függ, hogy elérték-e ezeket az eredményeket.

A tanulóknak bizonyítaniuk kell, hogy a szolgálati tapasztalatok eredményeképp:

• jobban tudatában vannak annak, hogy mik az erősségeik és mik a fejlesztendő területek

Képesek úgy tekinteni magukra, mint akiknek különböző készségeik és képességeik vannak, némelyik fejlettebb, mint a többi, és tudatában vannak annak, hogy döntést hozhatnak arról, hogyan akarnak előrelépni.

• új kihívásokat vállaltak

Új kihívás lehet egy addig ismeretlen tevékenység vagy egy meglévő tevékenység körének kiszélesítése.

• tevékenységeket terveztek és kezdeményeztek

A tervezés és kezdeményezés gyakran másokkal együttműködésben történik. Ez bemutatható olyan tevékenységeken, amelyek nagyobb projektek, például a helyi közösségben folyó iskolai tevékenységek részét képezik, valamint kisebb, tanulók irányította tevékenységeken.

• másokkal együttműködve tevékenykedtek

Az együttműködés sok különböző tevékenységben megmutatható. Számos tevékenység a társaikkal éppúgy együttműködést kíván, mint a kedvezményezettekkel.

• kitartóak és elkötelezettek voltak tevékenységeik során

Ez legalábbis azt jelenti, hogy a tanulók rendszeresen részt vesznek a programokban, és kiveszik a részüket a tevékenységek során felmerülő problémák kezeléséből.

• globális jelentőségű témákkal foglalkoztak

A tanulók részt vehetnek nemzetközi projektekben is, de számos olyan globális kérdés van, amelyekkel kapcsolatban helyi vagy nemzeti szinten is tenni lehet (például a környezet-szennyezéssel, az idősek gondozásával kapcsolatos tevékenységek).

• elgondolkodtak tevékenységeik erkölcsi vonatkozásairól

Majdnem minden szolgálati tevékenység során felmerülnek erkölcsi kérdések (például a közösségi szolgálatban résztvevő személyekkel való kapcsolatok terén). Az erkölcsi kérdésekről való elgondolkodás különböző módokon bizonyítható, például naplóbejegyzéseken és a tanácsadókkal folytatott beszélgetéseken keresztül.

• új készségeket fejlesztettek ki

Ahogy az új kihívások, az új készségek is olyan tevékenységeken keresztül mutathatók be, amelyeket a tanulók korábban nem végeztek, vagy amelyek terén új tudásra tettek szert.

Mind a nyolc eredményt igazolni kell. Némelyiket többször is igazolni lehet különböző tevékenységek esetében, de a teljesítéshez az szükséges, hogy legyen bizonyíték minden egyes eredményre.

Hogyan?

A jobb tanulási eredmények érdekében a közösségi szolgálati programokban dolgozó szakemberek kidolgoztak 8 pontot, amit érdemes szem előtt tartanunk, ha minőségi programot szeretnénk nyújtani a diákoknak.

·         Értelmes szolgálat

A szolgálati tevékenységnek legyen értelme, (lásd fenn) és illeszkedjen a diákok egyéniségéhez.

·         Tananyaghoz való kapcsolódás

A közösségi szolgálat tanulási célokat szolgál, amelyek éppúgy kapcsolódhatnak elméleti tárgyakhoz, mint a kompetenciafejlesztéshez.

·         Reflexió

A közösségi szolgálat során folyamatos reflexió kell, hogy történjen. A tanulóknak megfigyelniük és elemezniük kell saját magukat és a társadalomhoz való kapcsolatukat.

·         Másság

A közösségi szolgálat elősegíti a másság és a résztvevők közötti kölcsönös tisztelet fontosságának megértését.

·         Fiatalok véleménye

A közösségi szolgálat során nagy jelentősége van, hogy felnőtt felügyelete mellett a fiatalok maguk végzik a tervezést, a végrehajtást és a szolgálatból való tanulás értékelését, szinte teljesen önállóan.

·         Partnerség

A közösségi szolgálat kölcsönösen hasznos, együttműködésre és közösségi igényre irányuló tevékenység.

·         Fejlődéskövetés

A közösségi szolgálat résztvevőitől elvárják, hogy folyamatosan értékeljék a tevékenységek minőségét és azt, hogy mennyire sikerül elérni a kitűzött célokat, valamint felhasználni az eredményeket a fejlesztés és fenntarthatóság szempontjából.

·         Időtartam és intenzitás

A közösségi szolgálatnak, olyan hosszúnak és intenzívnek kell lennie, hogy közösségi igényt elégítsen ki (vagy problémát oldjon meg), és elérje az előre megadott célokat.

Továbbá, megint a Nemzetközi Érettségi Programból idézve:

Ahhoz, hogy fejlessze a tanulókat, a tevékenységeknek

• valódi, célzott tevékenységeknek kell lenniük, mérhető eredményekkel,

• személyes kihívást kell jelenteniük − a feladatoknak megvalósíthatóknak kell lenniük és fejleszteni kell a tanulókat,

• olyan gondolkodási folyamatokat kell tartalmazniuk, mint a tervezés, felülvizsgálat és beszámolás

• magukban kell foglalniuk az eredmények és a személyes fejlődés elemzését.

Létfontosságú, hogy a szolgálati tevékenységnek tanulási haszna legyen a tanulók számára, máskülönben nem nevezhető tapasztalati tanulásnak, és nem tarthat igény a tanulók idejére sem. Kerülendők tehát az önmagáért való, ismétlődő tevékenységek, valamint a valódi felelősség nélküli „szolgálat” (mint az idehordjuk, visszahordjuk, Örkény Istvánnal szólva, „dobozolás”). A diákokat gazdagító tanulási haszon teljességgel összeegyeztethető azzal a követelménnyel, hogy a közösségi szolgálatnak fizetés nélkülinek és önkéntesnek kell lennie.

Az egyik fő alapelv, miszerint a közösségi tevékenységben részt vevő összes szereplő jogait, méltóságát és autonómiáját tiszteletben kell tartani, többek között azt jelenti, hogy azoknak a szükségleteknek a meghatározása során, amelyekre a közösségi tevékenység irányulni fog, előzetesen egyeztetni és folyamatosan konzultálni kell az érintett közösséggel vagy személlyel. Ez a megközelítés, amely az együttműködésen alapul, maximalizálja mind a fogadó fél számára nyújtott potenciális előnyöket, mind a tanulók tanulási lehetőségeit.

Ideális esetben az előzetes egyeztetés és konzultáció a tanulók személyes részvételével történik. Amennyiben ez nem lehetséges, az iskoláknak megfelelő partnereket és közvetítőket kell bevonniuk, például NGO-kat (nem kormányzati szervezeteket), és mindent meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a szolgálat megfelelő legyen, és a tanulók megértsék munkájuk emberi következményeit mind az egyénekre, mind a közösségekre nézve.

Módszerek/ről

A szolgálati tevékenységet lehet csoportban és egyénileg is végezni. Szerencsés megoldás, ha egy tanuló mindkét fajtában részt vesz. A csoportban (akár egész osztállyal/osztályokkal) végzett tevékenységnek csapatépítő hatása különösen fontos.

A szolgálati tevékenységek időtartamukban is különböznek, valamint abban is, hogy milyen mértékű elkötelezettséget várnak el a tanulótól.

Fontos, hogy a diákok dönthessenek arról (akár egyénileg akár csoportban), hogy milyen szolgálati tevékenységben szeretnének részt venni. Övék legyen a kezdeményezés, a tervezés, a lebonyolítás és a reflexió feladata is. A kötelező részvétel sokkal természetesebbé és elfogadhatóbbá válik a fiatalok számára, ha a döntések és a felelősség az ő kezükben van.

Elengedhetetlenek tehát a tevékenységre felkészítő órák.  „Ezeken nemcsak arról van szó, hogy hogyan is menedzselünk egy közösségi projektet, hogyan kommunikálunk hatékonyan stb., hanem arról is, hogy hová megyünk, ott kikkel fogunk együtt dolgozni, milyen dolgokra kell majd különösen odafigyelni stb.  Sok esetben nehéz sorsú emberekkel vagy nehézségekkel küzdő intézményekkel találkoznak a diákok, és mivel célunk nem az elrettentés, hanem éppen a hasznos jelenlét és segítés feltételeinek a megteremtése, mindannyiunk érdeke a várható problémák alapos felmérése, és a megoldásukra való részletes felkészítés. Éppen ilyen fontos a közösségi szolgálati tevékenység után az ún. feldolgozó óra, amely során felnőtt irányításával beszélik meg, dolgozzák fel az élményeket. Ennek elmulasztása sok esetleges értetlenséget és problémát hagyhat tovább „erjedni”, és ezért komoly feszültség forrása lehet.” (Galambos, 2011)

A reflexió, feldolgozás többféleképpen történhet, de az alapokban megegyeznek. Minden tevékenység után megkérdezhetik maguktól a diákok:

·         Mit terveztem csinálni?

·         Mit csináltam?

·         Mik voltak az eredmények számomra, a csapat számára, akivel dolgoztam és mások számára?

A nehézségek a lehetséges válaszok komplexitásából adódnak.

Különböző embereknek különböző fajtájú reflexió működik:

·         nyilvános vagy bizalmas

·         egyéni vagy megosztott

·         objektív vagy szubjektív

Történhet szóban a reflexió. Van, hogy egy osztály körben ülve értékeli a tapasztalatokat, van, hogy kis csoportban beszélgetnek a diákok, van, hogy az egész iskola előtt mesélik el az élményeiket, tanulságaikat. Van, hogy a tanuló a pedagógussal kettesben beszéli át a felmerülő problémákat, esetleges félelmeket éppen úgy, mint a sikereket, örömöket.

Írásban is történhet a reflexió, de természetesen ahhoz is érdemes valamilyen keretet és útmutatót adni.

Az fenti három kérdésen túl megkérdezhetjük például, hogy

·         hogy érezték magukat,

·         mit éreztek, tapasztaltak,

·         mi volt a véleményük a tevékenységről,

·         mit jelentett nekik a tevékenység,

·         milyen értéke volt a tevékenységnek,

·         mit tanultak a tevékenységből, és hogyan lehetne ezt a tudást (például egy perspektívaváltást) más helyzetben is alkalmazni.

A szóbeli és az írásbeli reflexiókat kiegészíthetik fényképek vagy videofelvételek.

Az előkészítésben és a feldolgozásban természetesen kulcsfontosságú szerepe van az ezért felelős pedagógusnak.

Lehetséges tevékenységek

A tevékenységek sokszínűsége és egyedisége abban a tényben gyökeredzik, hogy minden iskolánál, minden közösségnél mások a körülmények, mások a problémák, más szervezettel, intézménnyel állnak kapcsolatban, így különböző megoldásokat fognak találni az adott közösségi igényre, tehát minden szolgálati tevékenység kicsit különböző.

Az alábbiakban lehetséges szolgálati tevékenységet sorolok fel:

Gyerekotthon: játszóház, kézműves foglalkozás, arcfestés, mézes sütése, foci, kosárlabda és egyéb sport, mese, zene előadás, rendszeres korrepetálás.

Idősek otthona: műsor, beszélgetés általában az életükről vagy egy konkrét időszakról (élő történelemóra), kártyázás, sakkozás, közös sütés-főzés.

Idősek segítése saját otthonukban is lehetséges.

Graffiti mosás: iskola vagy más épület falának tisztítása.

Állatmenhely: kutyasétáltatás, kennel takarítás

 Iskola, óvoda, kórház: kerítésfestés, parkrendezés, virágültetés

Szemétszedés

Fogyatékkal élők: kézműves foglalkozás (festés, rajzolás, zenehallgatás)

Kapcsolda: A program során fogyatékos gyermekek töltenek el egészséges gyermekekkel egy napot az egészségesek iskolájában. A középiskolások vendégül látják őket, és közös programokon, mint kézművesség, tánc, sportprogramok, vetélkedők vesznek részt. A program megvalósulásával mindenki nyer: a segítségre szorulók elfogadást és törődést, az egészségesek szeretetet és az emberi értékek fontosságának megtapasztalását a külsőségek túlhangsúlyozása helyett.

Vakok és gyengén látók: közös páros sorverseny, zene, Braille-írás tanítás (ahol a vak taníthat)

 "Fuss a fényben": futóverseny vakok és gyengénlátók számára

Ki?

Ahhoz, hogy egy iskolában megfelelő minőségű és változatosságú közösségi szolgálati program működjön, mindenképpen szükségesek

·         megfelelő anyagi és humán erőforrások,

·         a programért felelős és szakmailag felkészült pedagógusok,

·         támogató iskolavezetés és tanári kar.

A program sikerének kulcsa a koordinátor személye. Nagyobb iskola esetén a koordinátoron kívül szükség van még segítő tanárokra, akik egyéni tanáccsal és támogatással segítik a diákokat.  Ez komoly csapatmunkát igénnyel a programért felelős tanároktól és lényegében az egész tanári kartól.

Nagyon fontos a szülők teljes körű tájékoztatása és esetleges bevonása a szolgálati tevékenységek tervezésébe, megvalósításába. Tájékoztatni és bevonni is érdemes továbbá a helyi közösség különböző tagjait is (pl. az önkormányzat munkatársát).

Amennyiben valamilyen szervezetnél vagy intézménynél történik a szolgálati tevékenység, akkor ott is szükség van egy koordinátorra. Mindkét fél (a fogadó és a szolgálatot végző) felkészítése, a tevékenység előkészítése mindkét oldalon, valamint a folyamatos kommunikáció elengedhetetlen egy sikeres program során.

Végül pedig a legfontosabb, hogy a diákoknak a program elején meg kell érteniük, hogy személyes céljuk legyen a szolgálati tevékenységgel. Ők kell, hogy megtervezzék és végigcsinálják a szolgálatot, valamint reflektálniuk kell arra, amit tanultak a programból. Természetesen a tanárok segítik a munkájukat, de a tanulási eredményekkel is ők maguk fognak majd elszámolni. Az élmények pedig az ő személyiségüket gazdagítják!   

                                                                                              

Matolcsi Zsuzsa

Felhasznált irodalom

Christine I. Celio, Joseph Durlak, Allison Dymnicki (2011): A Meta-analysis of the Impact of Service-Learning on Students. Journal of Experiental Education. 2011, Volume 34, No2. 164-181

Diploma Programme. Creativity, action, service guide for students graduating in 2010 and thereafter. International Baccalaureate Organization, Cardiff, Wales GB, 2008

URL: http://www.svusd.org/hp_images/7245/D83928-NewCASCurriculum.pdf

Galambos Henriette Rita (2011): Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Taní-tani Online. tani-tani.info, 2011. szep. 08. − 22:09 URL: http://www.tani-tani.info/ontsunk_tiszta

K-12 Service-Learning Standards for Quality Practice. National Youth Leadership Council. 2008 URL: http://nylc.org/sites/nylc.org/files/files/Standards_Oct2009-web.pdf

---

[1] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29.

[2] A világ 141 országában a legrangosabb egyetemek által is felvételiként elfogadott vizsgarendszer. http://www.karinthy.hu/pages/ib/hu/

[3] A Demokratikus Ifjúságért Alapítványnál az Iskolai Közösségi Szolgálat (IKSZ) nevű programot vezettem. http://www.i-dia.org/