Kérdések és válaszok a kötelező 50 órás közösségi szolgálat megvalósításával kapcsolatban

Mi szerepel a köznevelési törvényben? Hogy szól a végrehajtási rendelet? Van-e útmutató a kötelező dokumentációhoz? Vannak-e minták, sablonok a jelentkezési laphoz, a közösségi szolgálati naplóhoz? Kötelező-e a koordinátor az iskolában és kötelező-e a koordinátor/mentor a fogadószervezetnél? Csak fogadószervezetnél végezhető-e a közösségi szolgálat?

Ezek a kérdések merülnek fel először azokban, akik kötelezően vagy önkéntesen, munkaköri feladatból vagy önszorgalomból már elkezdtek gondolkodni az iskolai közösségi szolgálat program megvalósításán. Ezekre a kérdésekre viszonylag könnyen megtalálhatóak a válaszok. Alább össze is szedtük őket.

Nehezebb válaszolni azonban azokra a kérdésekre, amelyek a feladatok és a felelősségek elosztására vonatkoznak, amelyek a módszertanról és a jó gyakorlatokról szólnak, amelyek a felkészülésre és képzésekre valamint a koordináló pedagógusok és szakemberek munkájának megfizetésére vonatkoznak.

A válaszadás nehézsége többek között abban rejlik, hogy minden iskolának lehetnek speciális kérdései és a válaszokat is csak az iskola eddigi tapasztalatai, az alkalmazott pedagógiai módszerek, a diákok és a tanárok ismeretében lehet végiggondolni. Van olyan iskola, ahol úgy döntöttek, hogy csak fogadószervezeteknél és szerződéssel, mentorral biztosított helyeken végezhetnek a diákok közösségi szolgálatot és van, ahol az osztályfőnöknél egyéni megoldásokat is el lehet számolni, mint például az alsó osztályba járó hátrányos helyzetű Peti rendszeres korrepetálását matematikából, vagy a magányos és idős Pista bácsival történő sakkozást és beszélgetést minden péntek délután. Van olyan iskola, ahol az a terv, hogy a 10. évfolyamon a felkészítő órák után 6 hónap alatt mindenki elvégezné a választott szolgálati tevékenységet és aztán egy portfolióban számolna be róla. Van, ahol a fogadószervezetek képviselői készítik fel a diákokat, van ahol a felsőbb évfolyamokba járók mesélnek a tapasztalataikról, és ami így nekik a feldolgozás része, az a fiatalabbaknak a felkészítés és a motiválás is egyben.

Nincs egységes megoldás, nincsenek egy az egyben átemelhető gyakorlatok. Minden iskola önállóan, a lehetőségeket mérlegelve kell, hogy kialakítsa a saját rendszerét.

És akkor íme a hivatalos dokumentumok:

A Köznevelési törvény közösségi szolgálatra vonatkozó része:

„Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása.

Az érettségi bizonyítvány kiadásához a közösségi szolgálat végzésének igazolását először a 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében kell megkövetelni.

Közösségi szolgálat: szociális, környezetvédelmi, a tanuló helyi közösségének javát szolgáló, szervezett keretek között folytatott, anyagi érdektől független, egyéni vagy csoportos tevékenység és annak pedagógiai feldolgozása.”

(2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, Magyar Közlöny 162. szám, 2011. december 29.)

A végrehajtási rendelet közösségi szolgálatra vonatkozó része:  

45. A közösségi szolgálattal kapcsolatos rendelkezések

133. § (1) Középiskolában meg kell szervezni a tanuló közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A tanuló osztályfőnöke vagy az ezzel a feladattal megbízott pedagógus a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet, amely alapján az Nkt.-ban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott ötven óra közösségi szolgálat elvégzése igazolható legkésőbb a tanuló érettségi bizonyítványa kiadásának időpontjára.
(2) A közösségi szolgálat keretei között
a) az egészségügyi,
b) a szociális és jótékonysági,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelemi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) az óvodás korú, sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal, az idős emberekkel közös sport- és szabadidős

területén folytatható tevékenység.

(3) A tanulót fogadó intézménynek a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania.
(4) A középiskola a 9–11. évfolyamos tanulói számára lehetőség szerint három tanévre, arányosan elosztva szervezi meg vagy biztosít időkeretet a legalább ötven órás közösségi szolgálat teljesítésére, amelytől azonban indokolt esetben a szülő kérésére el lehet térni.
(5) A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
(6) A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.
(7) A közösségi szolgálat helyszínén a szolgálattal érintett személy segítése alkalmanként legkevesebb egy, legfeljebb háromórás időkeretben végezhető.
(8) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
(9) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként
a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a szülő egyetértő nyilatkozatát,
b) az osztálynaplóban és a törzslapon a kijelölt pedagógusnak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,
c) az iskola a közösségi szolgálat teljesítéséről igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig az intézménynél marad,
d) az iskola a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,
e) az iskolán kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor az iskola és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a mentor nevét és feladatkörét.

Segédlet:

 A jogszabályok életbeléptetése mellett az Oktatásért Felelős Államtitkárság az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézettel közösen egy 46 oldalas Segédletet hozott létre, amely segíthet az eligazodásban, bár sajnálatos módon sok az ellentmondás és  nyitott kérdés.

Ez a segédlet tartalmazza:

• A szükséges jogszabályi részletek felsorolását,
• A közösségi szolgálat szervezésekor figyelembe veendő jogszabályok körét,
• A közösségi szolgálat megszervezéséhez hasznos információkat, tudnivalókat,
• Ajánlott iratmintákat, sablonokat, alkalmazásra javasolt dokumentumokat, amelyek segítik az iskolai adminisztrációt.

  
És íme a Gyakran ismételt kérdések gyűjtemény a http://www.kozossegi.ofi.hu  honlapon