Az őszi
félévben lehetőségünk nyílt egy olyan városi együttműködésre, ami reményeink és
terveink szerint más településeken is sikeres lehet. A program célja az volt,
hogy segítsük a középiskolák és a civil szervezetek munkáját az iskolai
közösségi szolgálat programok elindításában és végiggondolásában, valamint
lehetőséget teremtsünk arra, hogy minden egyes szervezet és iskola a saját
képére, igényeire és lehetőségeire formálja az IKSz programot.
Amit feltételeztünk
Abból
indultunk ki, hogy a középiskolák éppen úgy, mint a lehetséges fogadó
szervezetek nincsenek felkészülve arra, hogy elindítsák IKSz programjukat, nincsenek
tisztában a megvalósítás menetével. Nem tudják, hogy mindez hogyan illeszkedik
pedagógiai programjukba, stratégiájukba, ezért nehezen tudják meggyőzni
kollégáikat, a diákokat és a szülőket arról, hogy ez nekik miért lesz majd jó
és hasznos.
Szerettünk
volna olyan hatékony szakmai/módszertani segítséget adni, amely minden egyes
intézmény saját céljaira, igényeire és lehetőségeire támaszkodva nyújt
megoldási utakat.
Amit tapasztaltunk
Az egynapos
civil képzésen és a 4 napos akkreditált pedagógus továbbképzésen egyaránt azt
érzékeltük, hogy az érintettek nagyon nyitottak és befogadóak, a legtöbb
esetben személyesen motiváltak az IKSz megvalósításában, viszont tele vannak
szorongásokkal azzal kapcsolatban, hogy mindezt hogyan tudják mindennapi
feszített munkájuk mellett tartalmasan és minden szempontból hatékonyan tenni.
A
szorongások csak fokozódtak, amikor az IKSz kötelező adminisztrciójához értünk,
és tüzetesen áttanulmányoztuk az éppen akkor nyilvánosságra hozott segédletet
(lásd a Mi van a törvényben? rovatunkat.)
Ami történt
A két képzés
hasonlóképpen épült fel azzal a különbséggel, hogy a pedagógusok képzésébe be
tudtunk építeni egy úgynevezett saját élményű tanulási részt, amikor a
résztvevők maguk is megszerveztek és meg is valósítottak egy közösségi
szolgálat tevékenységet vagy projektet.
Kitértünk a
lehetséges motivációkra, az előzetes tapasztalatokra[1], a projektek típusaira, a
szervezési kérdésekre, de a legnagyobb hangsúlyt a módszertanra és a
kommunikációra fektettük.
Mindkét
képzés a résztvevők igényeire és elvárásaira alapozott, ugyanakkor végigvezette
őket egy olyan közös tanulási folyamaton, amelynek során változatos
interakciókon keresztül kerültek egyre közelebb a probléma megoldásához.
A program
zárása egybeesett az Önkéntesség Nemzetközi Napjával (december 5.), amikor a
Baranya Megyei Önkéntes Centrum és a Faág Egyesület IKSz információs napot
szervezett pedagógusok, diákok, szülők, fogadószervezetek és a sajtó számára,
hogy ezzel is erősítsék a kialakulóban lévő együttműködéseket és elkezdődjenek
a tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása . A résztvevők mikulás csomagot
állítottak össze, amit a BÖC egy pécsi gyermekotthonba juttatott el, valamint ekkor
adták át az Év Önkéntese díjat.
A felmerülő főbb dilemmák
- Mely évfolyamokon érdemes megvalósítani az IKSz-et?
- Korlátozhatja-e az iskola az IKSz megvalósítását olyan lehetőségekre, ahol csak emberekkel kerülnek interakcióba a résztvevők?
- Mindenképpen szükséges-e, hogy pedagógus kísérettel valósuljanak meg az IKSz tevékenységek vagy projektek?
- Feltétlenül szükség van iskolai IKSz koordinátorra?
- Ki végezze az IKSz iskolai adminisztrációját?
- Hogyan kell a dokumentációt elkészíteni?
- Mennyire szükséges bevonni a szülőket?
- Egyénileg vagy csoportosan végezzék az IKSz-et a diákok?
- Érdemes-e egy év alatt elvégeztetni az 50 órát?
- Hogyan kezeljünk kemény társadalmi problémákat, mint amilyen a betegség, a halál, a munkanélküliség, a mélyszegénység, a hajléktalanság, stb?
- Mi történjen az olyan összevont iskolákban, ahol a diákság egy része nem szerez érettségit, tehát számukra nem kötelező az IKSz? Őket kihagyjuk ebből az egészből?
Az eredmények
A legnagyobb
eredménynek azt tartjuk, hogy a résztvevők szorongása csökkent vagy eltűnt, a
legtöbb kérdésükre, dilemmájukra választ kaptak vagy tőlünk vagy a többiektől, és
a végén úgy érezték, hogy képesek lesznek végiggondolni a részleteket és a
rendszert és mindezt megvitatni az érintettekkel.
A legtöbben
napokon vagy pár héten belül megosztották új tudásukat és élményeiket a
kollégáikkal vagy az iskolavezetéssel, és mindenütt elindult a tervezés és a
további konzultációk.
A résztvevő
iskolák többségében ma már van IKSz program, módosították a pedagógiai
programot és elkezdték a szervezést, a civil szervezetekkel való
kapcsolatfelvételt, stb.
Volt olyan
iskola, amelyik meghívott minket, hogy tartsunk egy tantestületi tájékoztatót
és egy egynapos műhelyfoglalkozást a kijelölt IKSz koordinátoroknak és a jövőre
érintett osztályfőnököknek.
Résztvevői visszajelzések
- Szerencsésebb lett volna, ha nem teszik kötelezővé a közösségi szolgálatot a középiskolákban, de mi mindent megteszünk annak érdekében, hogy a diákok hasznos tevékenységeket végezzenek.
- Mi itt eldöntöttük, hogy követni fogjuk x. iskola példáját, és hasonló rendszert fogunk felépíteni.
- Mindenképpen azt fogom javasolni az iskolámban, hogy vonjuk be a nem érettségiző diákjainkat is. Vállalhatatlan, hogy ők ebből kimaradjanak. Annál is inkább, mert a tapintható feszültségeket csak fokozná az ő kimaradásuk, viszont ha együtt dolgoznak, tevékenykednek az érettségit adó iskolába járó diáktársaikkal, akkor sokat tanulhatnak egymásról.
- A mi művészeti iskolánkban már régebb óta lépünk fel szociális intézményekben, óvódákban, stb., de még soha nem állítottunk fel egy átlátható rendszert ennek kézben tartására. Most már értem és talán tudom is, hogy kell ehhez hozzáfogni.
- Nagyon fontos lenne, ha minden érintett pedagógus kaphatna hasonló képzést, és lenne lehetősége személyesen is találkozni civil szervezetekkel vagy kezdeményezésekkel és módja nyílna átbeszélnie a kérdéseit s a kételyeit egy hozzáértő szakemberrel.
Mi ebből a tanulság? Folytatjuk a saját erőnkből.
Akik részt vettek:
- 6 pécsi civil szervezet[2], potenciális fogadószervezetek
- 8 pécsi középiskola[3] 15 pedagógusa
- további iskolák pedagógusai és diákjai
- a Baranya Megyei Önkéntes Centrum
A program
támogatója a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány Grassroots programja volt.
A programot
a második félévben négy helyszínen mintegy 100 pedagógussal folytatjuk, szintén
a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány támogatásával.
[1] Kiderült például, hogy a
pedagógusok többsége már részt vett valamilyen önkéntes tevékenységben, és van
tapasztalata hasonló projektek szervezésében.
[2] Pécs-Normandia LIONS Club, KÖSZI
Egyesület, Faág Baráti Kör Egyesület, Baranya Ifjúságért Nonprofit Kft., Támasz
Alapítvány, Az Emberség Erejével Alapítvány
[3] Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma, Leőwey Klára
Gimnázium, Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, PTE Babits Mihály
Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola, Radnóti Miklós Közgazdasági
Szakközépiskola, Széchenyi István Általános Iskola, Gimnázium, Szakközépiskola
és Sportiskola, VM DASzk, Szakképző Iskola – VM Mezőgazdasági Szakképző Iskola
és Kollégium, 500. sz. Angster
József Szakképző Iskola
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése